Csapás a világra
Hogy lett itt ennyi jófej hirtelen,
Máig nem értem.
Mintha futószalag szarná őket,
És én még attól féltem:
Hogy ahogy múlnak az évek semmivé lesz
Minden eszme,
De rögtön újra éled a birkák közé,
Kóbor kutyát eresztve!
Te csak fogd be! Te csak hallgass!
Persze megvédenél mindenkit!
Nem mondd már nekem, hogy manapság már
Senki sem súg be senkit!
Megvan a módszer mindenre, hidd el!
Csak haladni kell a korral,
Ebben a kurva nagy liberált világban is
Tudni kell, ki mit forral!
Édes élet,
Lehet, hogy a valaki téved.
Figyellek téged! Véged!
És még azt hiszed,
Megéred a holnapot.
Hogy lett itt ennyi jófej hirtelen,
Máig nem értem.
Lassan már kezdem elhinni,
Hogy túl sokat éltem.
Tegnap még hitted,
Mára meg már érvénytelen.
Két lábon járó emlős,
Mégis gerinctelen!
Ez az hajrá! Na, miért nem állsz fel?
Na, gyerünk, most püföljed a melled!
Tudod mártírnak rossz vagy, csak a
Tükörképed a szívszerelmed.
Erre tovább, ez lesz az út
Optimista kilátással!
Ne izgulj, úgysem,
Szembesülsz a kiáltással!
Édes élet,
De én szomjazom a vérre.
Figyellek téged! Véged!
És még azt hiszed,
Megéred a holnapot.
Emlékművet állítok az összes hibádnak
Én leszek a legsúlyosabb csapás a világnak!
Megérjük lassan,
Hogy a rák ellenszere sem lesz titkos.
Minek tervezzek bármit?!
Hiszen már a halál sem biztos!
Ha meghalok
A sírkőmön jó lenne, ha ez állna:
"Remélem leklónoznak
És valóra válhat Frankeinstein álma".
Csapás a világra!
Csapás a világra!
Remélem én leszek a:
Csapás a világra!
Remélem én leszek a:
Csapás a világra!
Csapás a világra!
Remélem én leszek a csapás!
